Digitális politika

A technológiai óriáscégek nem lehetnek a nyilvánosság döntőbírái

2021. 02. 12.

Az Európai Parlament plenáris ülése a közösségi média demokratikus ellenőrzéséről és a szólásszabadságról vitázott. Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a szólásszabadságot az interneten is biztosítani kell, amit az internetes technológiai óriásvállalatok nem korlátozhatnak önkényesen, saját érdekeik szerint. Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő üdvözölte az Európai Unió lépéseit egy átlátható és világos szabályozás irányába. Hozzátette: kiemelkedő fontosságú ezen a téren az egységes uniós szintű fellépés, ám emellett Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a digitális technológiai cégek ellenőrzésével kapcsolatos tagállami hatásköröket is.

Az Európai Parlament képviselői a technológiai óriáscégek demokratikus ellenőrzéséről vitáztak szerdán délután. A vita közvetlen előzményét Donald Trump volt amerikai elnök Facebook és Twitter fiókjainak januári önkényes letiltása adta, de a közösségi média átláthatóságának és ellenőrizhetőségének kérdése már egy ideje fontos vitatéma Brüsszelben.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közösségi platformok ma már nem egyszerűen szociális hálózatok, hanem olyan online felületek, amelyek az élet minden területét befolyásolják. „A politikai véleménykifejezés jelentős része ma már a világhálón zajlik. Ezért biztosítani kell, hogy a szólásszabadság az interneten is mindenkor érvényesüljön” – mondta el Hidvéghi.

Az EP-képviselő szerint, ha vannak törvényeink, amelyek demokratikusan szabályozzák az írott és elektronikus sajtó működését, akkor ugyanerre van szükség az internetes platformok esetében is. „Olyan szabályokra van szükség, amelyek rábírják az internetes óriáscégeket a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működésre, és nem engedik, hogy azok önkényesen, saját érdekeik szerint korlátozzák mindannyiunk szabadságát” – tette hozzá a néppárti politikus.

Schaller-Baross Ernő, a Jogi Szakbizottság (JURI) tagja írásbeli hozzászólásában kitért rá, hogy az átláthatóság, a jogállamisági elvárásoknak megfelelő működés és a politikai semlegesség megkövetelése olyan alapvető elvek, amelyeknek a digitális térben való érvényesülése közös cél, ezt a célt pedig csak a tagállamokra építve érhetjük el.

Hidvéghi szerint olyan kérdésről van szó, amelyben az EP képviselők nagy része politikai hovatartozástól függetlenül egyetért. A magyar baloldal részéről ugyanakkor Donáth Anna momentumos EP-képviselő ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy kóros Orbán-fóbiában szenved. „A momentumos képviselőnő rémképeket lát, és teljes felszólalásában „Orbán cenzúrát” emlegetett.  Kétségbeejtő, hogy a magyar baloldal olyan szellemi állapotban van, hogy bármilyen kérdésben alkotott álláspontjukat kizárólag az Orbán Viktor iránt érzett gyűlölet határozza meg” – mondta el Hidvéghi.