2021. 03. 11.
Az Európai Parlament ma jóváhagyta a kötelező érvényű uniós vállalati magatartási kódexről szóló jelentését, mely szerint az európai vállalatok felelősek azért, hogy beszállítóik, partnereik a teljes értékláncban az Unióban és azon kívül is minden emberjogi, munkajogi, környezetvédelmi előírásnak megfeleljenek. „A koronavírus okozta válság alatt nem róhatunk további működési költségeket és újabb adminisztratív terheket az európai, és így a magyar vállalatokra” — jelentette ki Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselői.
Győri Enikő, aki az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) tagjaként dolgozott a jelentésen,hétfői plenáris felszólalásában elmondta: „A Bizottság nem javasolhat jogszabálytervezetet hatástanulmány nélkül. Így csak a sötétben tapogatózunk, hogy ezek a kötelezettségek miként érintenék az európai vállalkozások versenyképességét és a beszállítói láncokat. Ez a saját lábon lövés tipikus esete. Az elfogadott rendelkezések ártanának az uniós vállalatoknak, ellehetetlenítenék őket a világpiacon, a kis- és középvállalatok (kkv-k) közül sokat egyenesen bezárásra ítélnének”.
„Az EP jelentése elrugaszkodik a valóságtól. Jót akarni nagyon fontos, de a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Vitathatatlan, hogy tenni kell az emberi jogok és a klímavédelmi standardok globális betartásáért, nem lehet azonban elvárni, hogy az üzleti szereplők legyenek a világ csendőrei. Ráadásul a javaslat bizonyos szolgáltatóknak óriási üzlet is lesz: ügyvédi irodáknak és a megfelelési jelentések belső rendszerét kialakítóknak, miközben egyértelmű versenyhátrányt jelent majd az uniós vállalatoknak, és megfojtja a kkv-kat. Ezért a Fidesz delegáció a jelentés ellen, és így a józan ész mellett szavazott” – hívta fel a figyelmet Győri Enikő.
Schaller-Baross Ernő, a Jogi Bizottság (JURI) tagja írásbeli felszólalást nyújtott be a témában, melyben kiemelte: „Egy világjárvány kellős közepén vagyunk. Felelőtlenség újabb előírásokkal terhelni az európai vállalatokat, és elvárni azt, hogy egymást ellenőrizgessék az emberi jogok, környezetvédelmi előírások és a tisztességes vállalatirányítás érvényesülése terén. Ez nem a vállalkozások, hanem a hatóságok feladata”.
„Az EU-ban működő 24 millió kkv a gazdaság gerincét képezi. Ezek a vállalatok a COVID-19 járvány kitörése előtt az EU GDP-jének több mint felét állították elő és mintegy 100 millió munkavállalót foglalkoztattak. Ki kell állnunk a kis- és középvállalatok mellett, hiszen ez az Unió fenntartható és hosszú távú gazdasági növekedésének kulcsa. A versenyképesség rovására megy, hogy a jelentés szerint a cégeknek saját üzletpolitikájukat civil szervezetek és aktivisták bevonásával, az ő beleszólásuk alapján kell kialakítaniuk, nem pedig tulajdonosaik, részvényeseik, munkavállalóik és általában a piaci igények alapján hozzák meg gazdasági, üzletviteli döntéseiket” – mutatott rá a fideszes EP-képviselő.