Meg kell védenünk a magyar vállalatokat az uniós túlszabályozástól!

A Jogi Bizottság (JURI) tegnap jóváhagyta a vállalatok magatartási kódexéről szóló jelentését, mely számos új, a munkájukat nehezítő terhet róna az európai vállalatokra. „Lehetetlen elvárni vállalatainktól, hogy az egész értékláncot, az összes beszállítót ellenőrizzék, betartották-e az emberi jogi előírásokat, környezetvédelmi standardokat, munkajogi szabályokat, illetve, hogy megfelelnek-e a tisztességes vállalatirányítás követelményeinek” – fogalmazott Győri Enikő, aki az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) tagjaként dolgozott a jelentésen. Schaller-Baross Ernő, a Jogi Bizottság (JURI) tagja kiemelte: „Járványhelyzetben a gazdaságélénkítés a cél, vagyis csökkenteni kell a vállalkozások terheit, nem pedig új előírásokkal súlyosbítani helyzetüket. Ezért meg kell védenünk a magyar vállalatokat az uniós túlszabályozástól”.

Szerencsére nem fogadták el azt a baloldali populista javaslatot, mely kiterjesztette volna a javaslatot minden kis-és középvállalkozásra, hiszen ez elviselhetetlen bürokratikus terhet rótt volna rájuk, ellehetetlenítve őket az Unión kívüli versenytársaikkal szemben. Végül az elfogadott szöveg szerint a beszállítók ellenőrzése azon kkv-k esetén kötelező csak, melyek tevékenységi körét az  Európai Bizottság magas kockázatúnak ítéli, vagyis elképzelhetőnek tartja, hogy a cég vagy beszállítója ember- vagy munkajogi, esetleg környezetvédelmi előírásokat sértve működik.

„Veszélyesnek tartom kiterjeszteni a javaslatot a kkv-kra, még ha csak a kkv-k egy szűkebb csoportjára vonatkozna is a jogszabály. Egyelőre ugyanis nem tudjuk, melyik ágazatokat minősíti majd magas kockázatúnak a Bizottság, azaz végül hány kkv esik majd a jogszabály hatálya alá. Továbbra sem vagyok híve, hogy válság idején, amikor sok cég számára a túlélés a tét, nehezen teljesíthető elvárásokkal terheljük őket” – jelentette ki Győri Enikő fideszes EP-képviselő.

Schaller-Baross Ernő rámutatott: „A Jogi Bizottságban elfogadott szöveg azt is előírja, hogy a cégek olyan információkat tegyenek közzé üzletpolitikájukkal és kereskedelmi partnereikkel kapcsolatban, melyek nyilvánosságra hozatala sértheti üzleti érdekeiket. Ezen felül emberi jogi civil szervezetekkel is konzultálniuk kellene üzletmenetükről. Ez megengedhetetlen. Nem rendelhetjük alá a magyar vállalatokat nemzetközi NGO-k, kívülről irányított „civilek” politikai érdekeinek”.

Háttér: A jelentésről márciusban szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Didier Reynders uniós biztos korábbi tájékoztatása szerint az Európai Bizottság 2021 tavaszán kötelező jogalkotási javaslatot jelent be a kérdésben, figyelembe véve az Európai Parlament plenáris álláspontját.